Állásfoglalás (nyilatkozat)

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége aggódva figyeli a külvilág értetlenséggel teli támadásait és ahogyan mindezt Magyarország és a magyar nemzet lejáratására használják.

Az elmúlt napokban Magyarországot ért sajtótámadások és elmarasztalások kiváltó oka a január elsején életben lépett új Alaptörvény, a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény és a még 2011-ben elfogadott Médiatörvény. A megjelent cikkek és politikusi állásfoglalások ismeretében az a véleményünk, hogy a megfogalmazott birálatok nagyon sok esetben meg-alapozatlanok és az említett törvények pontos szövegének ismerete nélkül születtek.

Aggasztónak tartjuk, hogy az elmarasztaló cikkek és politikusi állásfoglalások egyoldalú tájékozódáson alapszanak, teljesen kizárva a bírált fél megkérdezését és véleménynyilvánítási jogát. Ennek egyenes következménye, hogy a széles közvélemény csupán egyoldalú tájékoztatást kap, ami szöges ellentétben van a nyugati sajtó és politikum által előszeretettel hirdetett demokratikus jogokkal és objektív tájékoztatási kötelezettségvállalásukkal.

Visszautasítjuk a cikkekben és egyes politikusi állásfoglalásokban megjelenő, a kollektív bűnösségre utaló jelzőket, miszerint ma Magyarország antidemokratikus, az országban fasiszta és náci időkre emlékeztető helyzet van és hogy a magyar nép antiszemita. Az e jelzőket megfogalmazókat emlékeztetjük arra, hogy történelme során Magyarország, a magyar nép több ízben is komoly áldozatokkal járó háborúban, forradalomban védte az európai demokráciát, amint tette legutóbb az 1956-os forradalalom kapcsán. Államisága óta Magyarország befogadó volt: számtalan nép, etnikum és menekülő talált benne új hazára, sokszor olyan kiváltságokkal, amelyek jóval meghaladták a magyar lakosságét. Európában elsőként magyar törvény engedte meg a különbözö vallási felekezetek szabad működését; - tette ezt akkor, amikor másutt egymást tűzzel-vassal irtották.

A birált három törvénnyel kapcsolatban a SMOSZ állásfoglalása:

-   Az új Alaptörvény az 1949-ben, szovjet megszállás idején elfogadott Alkotmányt váltja. Úgy véljük: érthető, hogy a 1990-es rendszerváltás után 21 évvel a magyar nép döntő többsége szakítani kíván a kommunista múlttal és olyan alaptörvényt akar, amely az ország függetlenségét és népének boldogulását szolgálja. A demokrácia egyik alappillérének számító szólásszabadság alapján ezt a törvényt lehet bírálni vagy üdvözölni, lehet szeretni vagy nem szeretni, de néhány dolgot nem lehet elvitatni: az Alaptörvény szellemisége a sok évszázad folyamán kialakult európai normákat követi, senki ellen nem irányul, Magyarország és népe boldogulását a közös Európában kivánja megteremteni. Úgy véljük, minden országnak és nemzetnek szuverén joga, hogy saját maga fogalmazza meg erkölcsi és etikai normáit, feltéve, hogy azok nem irányulnak senki ellen és össz-hangban vannak a demokratikus alapelvekkel.

-   A Médiatörvény eredeti szövegében egyetlen olyan paragrafus sem szerepelt, amely ne lett volna jelen valamelyik EU-s tagállam hasonló törvényében vagy kormányrendeleté-ben. Ennek ellenére a magyar fél figyelembe vette az EU-s bírálatokat s a törvényt azok értelmében módosította, amit az EU még 2011 tavaszán elfogadott. Aki ezek után ismét bírálja a magyar médiatörvényt, az vagy nem ismeri ezeket a tényeket, vagy rosszindalatú hangulatkeltésre használja bírálatát.

-   A Magyar Nemzeti Bankról (MNB ) szóló új törvény birálói azt kifogásolják, hogy az MNB elveszíti függetlenségét. Számunkra ez a birálat érthetetlen, hisz a törvény szövege több helyen kimondja és megerősíti az MNB függetlenségét. Az is az MNB függetlenségét biztosítja, hogy elnökét a parlament választja meg. Az új szerkezeti forma szintén nem újdonság, hisz több az EU-s tagállamban hasonló szerkezeti felépítésben működnek a nemzeti bankok.

Országos Szövetségünket aggasztja néhány EU-s politikus eltúlzott, megalapozatlan bírálata, amelyekben az új magyarországi törvényektől féltik a magyar és az európai demokráciát valamint az emberi jogokat, odáig menvén, hogy megtorló szankciókat köve-telnek az EU-tól Magyarországgal szemben.

A szólásszabadság elve alapján tiszteletben tartjuk e képviselők véleményét. Nehez-ményezzük azonban, hogy e képviselők, akik nem kevésbé a mi szavazatainknak is köszön-hetik európaparlamenti mandátumukat, hogy kettős mércével bírálnak. Egyrészt a mai Magyarországot antidemokratikus és diktatórikus államnak minősítik, másrészt mélyen hallgattak, amikor 2006 oktoberében az akkori hatalom brutálisan verte szét az 1956-os forradalmi események 50 éves jubileumát ünnepelni akaró tömeget.

Bírálják, antidemokratikusnak és az emberi jogokat megalázóknak minősítik az új magyar törvényeket, ugyanakkor mélyen hallgatnak olyan egyes EU-s tagállamokban érvényes tör-vényekről, amelyek magukban hordozzák a kollektív bűnösség fogalmát, vagy olyanakról, amelyek a saját kisebbségi etnikumaik alapvető jogait korlátozzák.

Az EU és az EU-t vezető politikusok iránti bizalom megtartása érdekében, kérjük, hogy bírálataik megfogalmazásakor a jövőben szíveskedjenek alaposan tájékozódni és kerülni a kettős mércét!

Ezt kívánja igazságérzetünk, a demokráciába vetett hitünk, és meggyőződésünk, hogy ez a közös Európa érdeke is.

A SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE vezetősége nevében Bihari Szabolcs elnök

Ungerska Riksförbundets utlĺtande

Ungerska Riksförbundet i Sverige iakttar med stor oro omvärldens obegripliga kritik och angrepp pĺ Ungern och hur dessa utfall används för att misskreditera Ungern och den ungerska nationen.

Anledningen till de senaste dagarnas reaktioner är den ändrade ungerska grundlagen (trädde i kraft den 1 januari 2012), den nya lagen rörande Ungerska Nationalbanken samt medielagen (godkändes 2011). Mot bakgrund av medieattacker, publicerade artiklar och politikers yttranden anser vi att den kritik som kommit till uttryck i ĺtskilliga fall är ogrundad och att den kommit till i brist pĺ dels kännedom för och dels betydelsen av nämnda lagars innebörd.

Vi finner det oroväckande att de fördömande artiklarna och politikernas inlägg och attityd baseras pĺ ensidig information samt bristen pĺ respekt för den anklagade partens demokratiska rätt att fĺ besvara eller ifrĺgasätta kritiken. En direkt följd av detta är att den breda allmänheten endast fĺtt en ensidig och snedvriden information - nĺgot som är direkta motsatsen till de demokratiska rättigheterna och självvalda förpliktelserna om objektiv information, vilket västlig press och politik sĺ gärna förkunnar.

Ungerska Riksförbundet tar därför avstĺnd frĺn de tidningsartiklar och enskilda politiska ställningstaganden som framställer Ungern som odemokratisk, fascistisk, nazistiskt och antisemitistiskt inställd. Denna typ av kollektiva anklagelser är inte enbart ogrundade, utan även fullständigt oacceptabla för det ungerska folket och dem som känner till den ungerska nationens historia. Vi vill här pĺminna stiftarna till denna smutskastning, att Ungern och det ungerska folket genom historien gjort stora uppoffringar för att beskydda och bevara den europeiska demokratin - senast 1956 i samband med Ungernrevolten. I Europa var den ungerska lagen först med att tillĺta fri religionsutövning, samtidigt som liknande aktiviteter pĺ andra hĺll fortfarande var straffbara.

Ungerska Riksförbundets stĺndpunkt är följande:

-   Den nya grundlagen ersätter författning som bildades 1949 under Sovjets ockupation. Det borde därför vara förstĺeligt att en avgörande majoritet av det ungerska folket 21 ĺr efter regimskiftet vill bryta med resterna av det kommunistiska förflutna och därmed ha en grundlag som utgör landets självständighet. Det är varje människas demokratiska rätt att uttrycka sin ĺsikt kring den nya lagen, huruvida man väljer att hylla den eller förkasta den är upp till var och en. Vad som däremot är uppenbart för alla som är bekanta med den nya grundlagen är att den fullständigt följer de europeiska normerna. Den vänder sig inte emot nĺgon och den strävar efter att uppfylla den ungerska nationens och det ungerska folkets välfärd i ett gemensamt Europa. Vi anser det vara varje lands och nations suveräna rätt att självständigt formulera sina etniska normer, förutsatt att dessa inte riktas mot nĺgon annan samt att de överensstämmer med de demokratiska grundprinciperna.  

-   I Medialagens ursprungliga text förekommer inte en enda paragraf som inte finns i liknande lagar eller regeringsdekret hos nĺgot annat EU-land. Icke desto mindre har Ungern tagit Europeiska Unionens kritik i beaktande och modifierat lagen, som sedan godkändes av EU vĺren 2011. Den som hädanefter kritiserat/kritiserar den ungerska medielagen känner uppenbarligen inte till dessa fakta, eller vill i värsta fall använda sin kritik som illasinnad propaganda.

-    Den kritik som riktas mot lagen avseende Ungerska Nationalbanken (UNB) grundas pĺ att UNB genom den nya lagen förlorar sin självständighet. Denna kritik är för oss obegriplig, eftersom UNB’s självständighet och neutralitet upprepas pĺ flera ställen i lagtexten. Detta förstärks ytterligare av det faktum att centralbankschefen utses av parlamentet. Den nya strukturformen är heller ingen nyhet, eftersom flertalet EU-länders nationella banker drivs pĺ liknande sätt.

Utöver ovanstĺende är Ungerska Riksförbundet starkt oroad över ett antal EU-politikers överdrivna, hysteriska och ogrundade kritik, där de hävdar att de nya lagarna är ett hot mot den ungerska och den europeiska demokratin och till och med kräver sanktioner frĺn EU riktade mot Ungern. Med all respekt för yttrandefriheten kan vi inte acceptera kritikens hyckleri. Dessa kritiker - som för övrigt har Ungerns mandatröster bakom sig i Europaparlamentet – klassificerar ĺ ena sidan Ungern som ett antidemokratiskt och diktatoriskt statsskick, men hade ĺ andra sidan inte en röst att höja i oktober 2006 dĺ stora folkgrupper blev utsatta för brutala attacker när de ville fira 50-ĺrsminnet av 1956-ĺrs revolt. De framför ogrundad kritik mot Ungerns nya lagar och beskyller dem för att vara antidemokratiska, men reagerar inte över andra EU-länders lagar som innefattar kollektiv skuldbeläggande och/eller lagar som begränsar grundläggande rättigheter för dessa länders etniska minoriteter.

För att bevara tilliten till EU och dess ledande politiker samt för att undvika dubbelmoral, vädjar vi härmed till kritikerna att i framtiden inhämta grundlig och objektiv information. Detta är vad rättvisan och demokratin kräver och det är vĺr övertygelse att dessa aspekter även ligger i ett gemensamt Europas intresse.

för Ungerska Riksförbundet i Sverige

Szabolcs Bihari, ordförande